2016. július 21., csütörtök
7:38
-
Ébresztő! - keltett fel valaki korán reggel. Mondhatom, kicsit se volt kellemes
erre ébredni.
-
Csak még öt percet - a másik oldalra fordultam, majd megpróbáltam visszaaludni.
Sikertelenül.
- Kelj
fel álomszuszék! - húzta le rólam a takarót Seungkwan. Igen, ő volt az. Nem
kellett kinyitnom a szemem, hogy tudjam ezt. Köztudott, hogy korán kelőtípus.
- Jó
reggelt - dörzsöltem meg mindkét szemem, majd apránként kinyitottam.
- Na,
végre! Neked is jó reggelt!
-
Hány óra van?
-
Reggel hét.
-
Nagyon korán van még! - nyafogtam neki, majd váratlanul kérdeztem tőle valamit.
- Amúgy..
te hogy jutottál be ide? Úgy emlékszem, bezártam az ajtót.
Az
ujjai közt lóbálta a kulcsokat, körkörös mozdulatban, majd félszemmel felém
pillantott.
- Kölcsön adták. Am, amikor felkeltem, itt voltak páran a személyzettől. Mielőtt feleszméltem volna, a kezembe nyomták a ruhád és egy borítékot, azután mindenki eltűnt. Miután felöltöztél gyere ki enni. Én addig felkeltem a többieket - odaadta a ruhákat a borítékkal együtt, azt követően becsukta az ajtót.
Felvettem
a már előkészített ruhát, a levelet pedig betettem a zsebembe. Úgyis lesz időm
elolvasni.
Szerintem
kicsit rockosabb hangulatot nyújtott, mint amit kellett volna, de azon kívül
kényelmes volt, de azért a pizsama még mindig jobb.
Az
ebédlőhelyiségben, majdnem mindenki ott volt, kivéve a későn kelőket. Gondolom,
őket most ébreszti fel Seungkwan.
- Jó
reggelt - köszöntem, majd elkezdtem megenni az előttem levő ételt. Az én
tányérom valamiért a kétszerese volt annak, amit a fiúk kaptak. Két pirítós,
baracklekvárral, felvágott gyümölcsök (köztük eper, banán és cseresznye, csupa
egészséges dolog), natúr joghurt és egy pohártej. A pincérek egy kicsit sem
túloztak. Szerintem élvezik, ha tömhetnek engem. Egy pirítós majszolása
közepette, elővettem a nekem szánt borítékot.
- Nyisd ki! - kérlelt Dino a bal oldalamon volt. Elolvastam.
”Kedves
Seventeen és Lilly”
A
mai napon ismét egy újabb feladatot hoztunk nektek, ami legfőképpen a TV műsor
3. részéhez szükséges. A feladat pedig: Számháború. Az erdőben fogjátok lejátszani,
amíg mi a rejtett kamerákkal fogjuk felvenni minden lépéseteket. A levél másik
oldalán találjátok a játékszabályokat abban az esetben, ha nem ismernétek a
játékot. Jó szórakozást.
Han
Sung Soo”
- De
jó - mondtam kicsit se meglepődve ezen a feladaton.
-
Mire várunk még? - Hoshi már kiment volna, amikor S.Coups megállította.
-
Várj még! Néhányan nem ismerik a játékszabályait, akkor két csapatra kéne osztódnunk,
valamint a számokat le kéne írni.
-
Arra nem lesz szükség - vágott bele Seungkwan, S. Coups szavába. - Minden ott
van abban a dobozban - mutatott egy fél méterre levő karton dobozra. A
tartalmát kék és piros pólók rejtették, fejpántok és egy papír a mi nevünkkel.
-
Mindenki felvett egy piros vagy kék színű pólót, kivéve én. Egyből öltözni
kezdtek a szemem láttára, amikor jött Jun és eltakarta mindkét szemem.
- Ez
nem neked való - közelebb hajolt és megjegyezte. - Még nem - éreztem, hogy majd
elvörösödöm. Mit értett azon, hogy ”még”?
- Meg is vagyunk. Mindenki fogjon egy fejpántot, azt követően menjünk a tegnapi tábortűz elé, ahol felolvasom a játékszabályokat - vette át Seungkwan a főnök szerepét. A szemem sarkából láttam, hogy S.Coups vicsorgott ezen. Vicces volt látni, hogy ennyire hozzászokott a vezetői szerephez. Miután a tábor elé értünk, végül kiharcolta a vezetői jogait és ismertette velünk a szabályokat.
A számháború szabályai
A számok
- A számháború egyetlen kelléke maga a szám, ami négy különböző számjegyből áll és a homlokon előre fordítva viselendő.
- A számháborút két csapat játssza, eltérő színű felsőkkel, avagy eltérő színű számokkal.
A terep
- A számháború egy kijelölt terepen játszódik, amit elhagyni tilos.
- Tilos a terepen kívül található eszközök használata.
- A hullatábor az a terület, ahol a kiesett játékosok tartózkodnak. Ez a játék tereptől elválasztva helyezkedik el.
- A játék elején a támadók a hullatáborból indulnak.
A szám eltakarása
- Elfordulással történő fedezés: szabályos
- Testtel eltakarni: tilos
- Faimádás = a szám fával vagy tereptárggyal való takarása: szabályos
- Elő növény részét letépni: tilos
- Halott ágak használata: tilos
- Égimádás = szám felfelé fordítása: tilos
- Fáramászás: tilos
- Testi erőalkalmazás: tilos
- Földimádás = szám talajjal való takarása - korlátozottan használható. 2 ököl távolságra lehet tartani a földtől, kivéve, ha az ellenség két méteren belül van, akkor a teljes földimádás: szabályos
- Tankolás: két vagy több csapattárs összedugja a fejét, s számaik egymást takarják: szabályos
- Tankolás erdőben: tilos
A játék menet
- Az ellenfél összes tagjának kiejtése, vagyis leolvasása.
- A játék elején a védők elhelyezkednek a terepen, amíg a támadók a hullatáborban várakoznak.
- A játékot a védők indítják sípszóval. Ekkor mindkét csapat felveszi számait és a játék elkezdődik.
- A játék valamilyen rendkívüli beszüntetését a hullatáborból leadott újabb sípszó jelzi.
- A megmaradt játékosok leveszik a számokat, majd a hullatáborba sietnek. A számbeli fölényben levők a győztesek.
A leolvasás
- Az ellenfél játékosának való kiejtése számának leolvasásával.
- A számot érthetően, de nem kiabálva bemondani.
- A számot kettesével kell leolvasni és a játékos nevével azonosítani. Pl. 26-31 név
- Amennyiben a bemondott szám helyes „talált”- tal kell felelni, majd a számot levenni és a hullatáborba fáradni.
- Ha helytelen, akkor jelezni kell, kivéve, ha a 2 számjegy helyes, amikor nem kötelező választ adni.
- Három téves válasz után, három fával odébb kell menni.
- Amennyiben ketten egyszerre mondják be egymás számát, mindketten meghalnak.
- A csapattárs véletlen leolvasása: érvényes
A hullák
- Ha valaki kiesik, az semmilyen módon nem befolyásolhatja a játékot, információkat nem szolgáltathat ki az élőknek (pl. játék állásáról)
- Csendben kell lenniük, avagy halkan, beszélgethetnek a hullatáborban.
Tanácsok
- A játék kezdete előtt megtanulni a számunkat.
- Kik lesznek a támadók és a védők?
- Leszünk mi a támadók - javasolta Seungkwan.
- Legyen.
- Adunk egy percet, hogy elbújjatok. Amint a sípszó elhangzik, mi is indulunk. Előre szólok, hogy mi fogunk nyerni! - úgy vélem, van benne versenyszellem!
Mindenki más-más irányba szaladt. Próbáltam minél gyorsabban futni egy olyan irányba, ahol senki sem volt, minél előbb. Futásközben egy nálam kicsivel szélesebb fára lettem figyelmes, ami mögé elrejtőztem, így egy időre meg tudtam húzódni. A sípszó elhangzott, a játék kezdetét vette. A fejpántomat felvettem, majd egy taktikát dolgoztam ki. Nem húzhatom itt sokáig. Valahogy, nekem is ki kell ejtenem a többieket úgy, hogy én ne essek ki. Olyan ötletem támadt, ami előnyt hozna nekem. A számot fordítva raktam rá a fejemre.
Nem volt benne a szabályzatban, azonban egy régi barátnőm emlékeztetett erre. Köszönöm Jázmin! Visszaemlékeztem a beszélgetésünkre és elröhögtem magam, mivel ő bokorba bújt, miközben számháborúzott. Na de eszeljünk ki egy jó tervet. Amúgy nem értem miért beszélek többes szám első személyében, amikor tök egyedül vagyok. Mi lenne, ha fára másznék? Nem, az nem jó. 1. Nem tudok fára mászni. 2. Tiltják a szabályok. 3. Leesnék onnan. 4. Leszakadna alattam az ág. 5. A mókusok megkergetnének. Jó, az utolsó tisztára hülyeség volt.
A fák mögött bujkálva próbáltam egy biztos rejtekhelyet keresni, közben nem elhagyni a terepet, de akkor megtorpantam, mert a jobb fülem 2 hangot érzékelt. Méghozzá Jun és The8 hangját.
- 87-24 Minghao - szólt Jun.
- 31-75 Jun - The8 ugyanakkor, ugyanabban az időben.
Kiejtették egymást. Na, ne. Ha egy kicsit is előbb jöttem volna, már én is sétálnék vissza. Tovább mentem, majd a következő fánál szemben egy hatalmas sziklát fedeztem fel. Mögé bújtam el ezúttal. Tökéletes búvóhely és megfigyelőterep volt. Olyan széles, hogy eltakarjon, de elég alacsony, hogy felmássz rá. Nem hallottam senkit, de aggodalmam nem csillapodott. Ekkor a Vernon és Dino páros jelent meg.
- Már vagy fél órája őt keressük - nézett rá a karórájára Vernon.
- Hát, azt hittem könnyebb lesz őt megtalálni.
Itt az esélyem, kiejthetem mindkettőt. Csak egy kicsit lestem ki, aztán tisztán és érthetően olvastam le a számukat.
- 36-85 Dino és 10-22 Vernon! - a fiúk feleszméltek, hogy pont most estek ki a játéból.
- Te kis cseles - mondta Vernon, majd Dino-val az oldalán vonult vissza.
- Vigyázz - Dino utólag hozzátette.
Döbbenten figyeltem rá. Mire vigyázzak? Tudták, hogy itt se húzhatom meg magam sokáig. Tovább kell haladnom, ámde belebotlottam egy piros pólós csapattársba. Pont a Leader volt. Megálltam, a térdemre támaszkodtam, hogy egy kicsit visszanyerjem az erőmet.
- Seong..Cheol.. Oppa! - kapkodva vettem a levegőt.
- Te még nem estél ki? - kíváncsian rám meresztette szemeit.
- Még nem. Kiejtettél már valakit?
- Woozi-t elkaptam. Azt meg tudom, hogy Wonwoo-t és Jeonghan-t kiejtették. Láttam őket a hullatábor felé sétálni.
- A másik csapatból elkaptam Dino-t és Vernon-t.
- Ügyes vagy. Ha jók a számításaim, akkor bent maradt Dokyeom, Mingyu és The8.
- Nem, The8 már kiesett.
- Mindegy. Úgy gondolom, még így is létszám előnyben vagyunk.
- Leader, ott jön Hoshi!
- Lilly! Földimádás! - S.Coups csak épp hátranézett, de már túl késő volt. Hoshi leolvasta a számát, ezzel kiesett a játékból. Én ezeket csak hallottam, mert a földhöz nyomva megdermedtem. Felálltam, majd a fejem rázva mondtam ki Hoshi számát, aki simán le tudta volna olvasni a számom, ha nem fejjel lefele lett volna.
- 54-72 Hoshi.
- Ne Oppa…
- Nyugi, ez csak egy játék. Légy óvatos. Keresd meg a többi játékost, akik még játékban vannak. Majd ők megvédenek.
- Rendben - esze vesztve futottam, nem érdekelt merre, nem érdekelt hova, de pont rossz irányba. Seungkwan-t és Dokyeom-t láttam, akik egymás ellen voltak. Mint valami régimódi Texasi Cowboy filmben. A légkör nagyon gyorsan veszélyessé volt. Habár nem a messzi sivatagban, hanem a közeli erdőben.
- Na, végre megvagy - mondta DK, mire Seungkwan már az első két számjegyet felolvasta, viszont Dk hevesen megrázta a fejét, ezzel kijátszva Seungkwan-t. Vagyis azt hitte, hogy kijátszotta. Mert nem így volt.
- 46-11 Seokmin.
- Ezt nem hiszem el - DK már el is tűnt a távolban. Az alkalmat megragadva támadtam.
- 35-18 Seungkwan - jó taktika volt, habár utána forgott velem a világ. A heves fejrázás miatt.
Olyan délután három lehetett, amikor a gyomrom hangosan korogni kezdett. A zsebemben levő telóm csörgött, majd felvettem. Egyetlen ember tudta a koreai számom és egyetlen egy emberhez tartozott hozzá ez a csengőhang. Méghozzá Joshua-hoz.
- Lilly ideje lenne befejezned. Már többször is körbejártam a terepet, de nem találtam más fiút. Egyedül maradtál - beszélt bele a telefonba.
- Gyere és kapj el - majd letettem.
A tábor felé vettem az irányt, közben a fák árnyékai közt bujkálva, homlokom neki nyomva osontam, de a pislogást sem engedhettem meg egy percre sem. Ekkor egy mögöttem levő hang szólítgatott, de nem fordultam meg. Bárhonnan felismerném őt.
- Vártalak, hogy mikor jössz - egy fatönkön ült. Joshua egy tisztán hallható hangon beszélt. Gyengéden, mint mindig. Ekkor olyat csinált a szívem, amit ezelőtt sose. Hevesen dobogott. Mintha maraton futáson vettem volna részt, de ez, ez az érzés teljesen más volt. Pillanatok alatt elveszítettem az irányítást a dobogó szívem felett.
- Nem fogok megfordulni - nyomtam a fejem szorosabban annak a fának. A hasam iszonyú nagy korgást adott ki, a két kezemmel próbáltam csitítani.
- Csak add fel és visszamegyünk enni - ajánlotta fel Joshua.
- Nem, ilyen könnyen nem nyerhetsz.
- Farkasszemezésben is nyertem ellened.
- Az más volt - ekkor valami zseniális ötletem támadt. Ezzel bebiztosítom a győzelmem. Felálltam, közben szorosan a fához nyomva fordultam meg 90 fokban, éppannyira, hogy a jobb szemem ellásson Joshua irányába. Háttal fordultam neki, majd fejemet hátrafordítva, s felé mutatva mondtam.
- 15-21 Joshua. Kiestél.
Joshua megtapsolt, leszállt a fatönkről, ezután együtt visszatértünk a hullatáborba. A vállába kapaszkodtam meg, merthogy kis híján összeestem az éhségtől.
A tábornál a fiúk ujjongva örültek a győzelmemnek, sőt még a levegőbe is fel akartak dobni, de nem engedtem nekik. Ezek után a menedzserem lépett ki a szállásból.
- Gratulálok srácok! Ügyesek voltatok! Az elkészített felvételeket hétvégén megtekinthetitek.
- Bocsánat, hogy közbe szólok Mrs. Kim, de baromira megéheztem ettől a játéktól - röhögtek a többiek.
- Tudom. Menjünk haza. A visszaúton mindenkit meghívok egy hamburgerre! - ujjongtak a fiúk.
- Kettőre - javítottam ki.
Az út hátralevő részében csak beszélgettünk meg kajáltunk (mondjuk, elég nehéz volt 15 főnek rendelni, de legalább mindenki megkapta, amit akart). Na, igen. A visszaúton Paramore - Now dalát hallgattam.
- Don't try to take this from me
Don't try to take this from me
Now-ow-ow-ow-ow-ow-ow-ow
Don't try to take this from me
Don't try to take this from me
Now-ow-ow-ow-ow-ow-ow-ow
- Ne próbáld
meg elvenni tőlem!
Most ne próbáld elvenni tőlem!
Ne próbáld meg elvenni tőlem!
Most ne próbáld elvenni tőlem!
- Feels like I'm waking from the dead
And everyone's been waitin' on me
'Least now I'll never have to wonder
What it's like to sleep a year away
But were we indestructible
I thought that we could brave it all (all)
I never thought that what would take me out
Was hiding down below
- Úgy érzem magam, mint aki a halálból ébredt fel,
És rám várt volna, mindenki
Legalább már soha nem fogom csodálni, hogy lehet átaludni egy egész évet
De mi enyhülhetetlenek voltunk, nem?
Én azt hittem, elég bátrak vagyunk mindenhez,
Soha nem gondoltam volna, hogy ilyen mélyen elrejthetnek
- Lost the battle, win the war
Bringing my sinking ship back to the shore
We're starting over, or head back in
There's a time and a place to die but this ain't it
- Elvesztettük a csatát, de a háborút megnyerhetjük.
Visszahozhatom a süllyedő hajót a partra.
Elölről kezdjük!
Van egy idő és egy hely meghalni,
De nem most és nem itt.
- If there's a future, we want it
Now-ow-ow-ow-ow-ow-ow-ow
If there's a future, we want it
Now-ow-ow-ow-ow-ow-ow-ow
If there's a future, we want it
Now-ow-ow-ow-ow-ow-ow-ow
If there's a future, we want it
Now-ow-ow-ow-ow-ow-ow-ow
- Ha van jövő, akkor azt most akarjuk!
Ha van jövő, akkor azt most akarjuk!
Ha van jövő, akkor azt most akarjuk!
Ha van jövő, akkor azt most akarjuk!
Ref.
- Wish I could find a crystal ball
For the days I feel completely worthless
You know I'd use it all for good
I would not take it for granted (granted)
Instead, I'd have some memories
For the days I don't feel anything
At least, they would remind me
Not to make the same mistakes again
- Azt kívánom, bárcsak találnék egy kristálygömböt egy napra,
Mikor jelentéktelennek érzem magam.
Tudod, csak jó dolgokra használnám.
Ezt nem venném magától értetődőnek,
Ehelyett lenne néhány emlékem azokról a napokról, mikor nem éreztem semmit.
Ezek legalább emlékeztetnek majd arra, hogy ne kövessem el, ugyanazokat a
hibákat.
- Lost the battle, win the war
I'm bringing my sinking ship back to the shore
We're starting over or head back in
There's a time and a place to die but this ain't it
- Elvesztettük a csatát, de a háborút megnyerhetjük.
Visszahozhatom a süllyedő hajót a partra.
Elölről kezdjük!
Van egy idő és egy hely meghalni,
De nem most és nem itt.
- Ha van jövő, akkor azt most akarjuk!
Ha van jövő, akkor azt most akarjuk!
Ha van jövő, akkor azt most akarjuk!
Ha van jövő, akkor azt most akarjuk!
- There's a time and a place to die
There's a time and a place to die
And this ain't it
There's a time and a place to die
And this ain't it, this ain't it
This ain't it
There's a time and a place to die
There's a time and a place to die
There's a time and a place to die
But this ain't it, no
Ref 2x
- 5 x Van egy idő és egy hely meghalni,
De nem most és nem itt.
- Ha van jövő, akkor azt most akarjuk!
Ha van jövő, akkor azt most akarjuk!
Ha van jövő, akkor azt most akarjuk!
Ha van jövő, akkor azt most akarjuk!
A háborús hangulatom ezután sem csillapodott. Tisztára el tudnám képzelni magam a csatatéren, kockáztatva az életemet. Élveztem minden percét ennek a „háborúnak”. Bátran állítom, hogy „ez aztán nem volt mindennapi”. Mondjuk miért is lenne az életem mindennapi 13 sráccal? Ezeket leszámítva egy dolog aggasztott. Miért kalapált ennyire a szívem? Ismeretlen érzés ez. Elővettem a biosz könyvemet, amit magammal hoztam, majd belelapoztam. Váltig állítom, hogy tanultam már erről. Pár oldalt lapoztam, amikor megállított ez a szó ”arrhythmia” - szívritmuszavar. Az egyes szívizom összehúzódások nem egyenlő időközönként követik egymást. Leejtettem a könyvemet. Szívbeteg lettem? Nem, az nem lehet. Mert az az érzés felettébb kellemes volt. Nem pedig szívszorító.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése